Benczúr Gyula 1844. január 28-án született Nyíregyházán, majd kétéves korában családjával együtt Kassára költöztek. A felvidéki városban nagyon fiatalon felfigyeltek kiemelkedő rajztehetségére.
Benczúr Gyula a kassai elemi és középiskolai tanulmányainak befejezése után Münchenben a képzőművészeti akadémia tanulója lett. Benczúr első megrendelését Fiedler Károly kassai polgártól kapta az 1860-as évek elején. Akadémiai tanulmányainak elvégzése után, két másik ott tanult festővel, Szinyei Merse Pállal és Salamon Gézával bérelt közösen műtermet. Benczúr a további fejlődés érdekében Münchenben, a neves festő Karl von Piloty magániskoláját látogatta az 1860-as évek második felében. Ebben az időben festette meg a Hunyadi László búcsúját és a II. Rákóczi Ferenc elfogását.
Művészete egyre kedveltebb lett Münchenben, a népszerűséggel együtt járó anyagi elismertség lehetővé tette, hogy a városban önálló műtermet létesítsen. Ennek köszönhetően jobb körülmények között készíthette el az államalapítás történetéhez kapcsolódó korai fő művét, Vajk megkeresztelését, melyet 1875-ben fejezett be. Ezt az ikonikus festményt az 1878-as párizsi világkiállításon aranyéremmel ismerték el.
Benczúr Gyula a müncheni képzőművészeti akadémia tanára volt 1876 és 1883 között. Bajorországi tanári állását 1883-ban a budapesti festészeti mesteriskola igazgatói állására cserélte.
A magyar fővárosba letelepedve egész alakos portrékat készített a politikai és egyházi élet meghatározó alakjairól. A részletgazdagság mellett mesterien oldotta meg az ábrázolt személyek jellemének bemutatását is.
A történelmi festményei közül mind méreteiben, mind az életműben elfoglalt szerepe miatt kiemelt helyet érdemel a Budavár visszavétele címet viselő festménye. Alkotását Budának a töröktől történt visszafoglalása kétszázadik évfordulójának tiszteletére, 1886-ban kezdte el készíteni. Művét a millenniumi kiállításon, 1896-ban mutatta be a Székesfőváros pavilonjában.
Benczúr Gyula viszonylag kevés számú szakrális alkotást készített, mégis az életműve fontos darabjainak számítanak. A lipótvárosi Szent István bazilikát befejező építész, Kauser József kérte fel az 1890-es évek végén, hogy a Stróbl Alajos által szobrászati díszekkel gazdagon ellátott főoltár fölötti szentélyszakaszt mozaikokkal egészítse ki.
A Szent István-bazilikába a mozaiktervek mellett a neves festő a Szent István felajánlja a Szent Koronát Szűz Máriának címet viselő oltárképet is elkészítette 1906-ban.
Benczúr másik oltárképe később a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség temploma számára készült el.
Benczúr Gyula 1920. július 16-án hunyt el Dolányban, ahol élete utolsó éveinek jelentős idejét töltötte, ez a napjaikban Szécsényhez tartozó kis település 1927-ben vette fel nevét, amely Benczúrfalva névvel tiszteleg egykori neves polgára előtt. Benczúrfalván ma is áll a művész kastélya, és a falu temetőjében található a síremléke is.